2010. július 22., csütörtök

November

Egy pillanatra... Csak egy pillanatra oszlott el a köd.
S akkor, utoljára láttam a hattyúk könnyeit aláhullani
Elfedett bűneim mélységébe.

Egy pillanatra... Csak egy pillanatra oszlott el a köd.
S a megdermedt levelek közül halott pillangót
Röptetett fel a hideg északi szél.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése